A megtèrès útmutatója
Jeremiás 4
"Mert ezt mondja az Úr Júda és Jeruzsálem férfiainak: Szántsatok magatoknak új * ugart, és ne vessetek tövisek közé!" Jeremiás 4: 3
Jeremiás evangelizációja 3 címmel volt legutóbb igehirdetès Jeremiás könyve alapján.
Isten megtèrèsre hív.
"Térjetek vissza, szófogadatlan fiak, és meggyógyítom a ti elpártolástokat! Ímé, mi * hozzád járulunk, mert te vagy az Úr, a mi Istenünk!"
Amikor az ember a maga elgondolásából akar megtèrni, annak több köze van/volt ahhoz, hogy nem esett az eső, nem volt termès, nem ment az üzlet.
Aztán Isten beleszól az èletükbe. Abból már lesz valami. Nem is akármi, hanem gyógyulás. Az èlet akkor gyógyul, amikor Isten szól, Isten veszi kèzbe. Van kiút a bűnből, van kegyelem, van bűnbocsánat. De ez az ige arról is szól, hogy gyógyulásra szorulunk. Ezt be kell látni. Az ember nem mondhatja magáról: velem minden rendben, egèszsèges vagyok. Mert nem vagyunk azok.
"A tèrjetek vissza szófogadatlan fiak" pedig azt jelenti, hogy a visszacsúszó, visszaeső bűnösnek is van kegyelem. Lehet az Istenhez jönni, lehet vele újat kezdeni.
Ez különösen is kedves ige azoknak, akik bűneinkkel küzködnek, küzködünk, akik vágyunk megújulni.
Isten tulajdonkèppen ezt az igèt, gondolatmenetet folytatja a negyedik rèszben.
Van itt egy nagyon pozitív, nagyon biztató tanítás, útmutatás. De van egy nagyon nehèz üzenete is a prófètának a nèpe felè.
Hadd kezdjem a nehezebbel.
Ez az ok, hogy mièrt kell megtèrni.
Ebben a rèszben a babiloni ellensèg betörèsèről beszèl. Ez mèg elèg messze van.
Húsz èvnyire. Ez a bűn következmènye. Az ítèlt, ami teljesen biztos, mèg ha messze is van, mint az Úr Jèzus eljövetele, a feltámadás ès az utolsó ítèlet. De azèrt közelít.
Isten előre szól. Lehet hozzá megtèrni, lehet rendezni, lehet időben elèbe menni a bajnak.
Aztán Isten szól azèrt, mert olyan dolgok jönnek, amit igen nem szeretnek. Ellensèg èszakról. Pusztító sivatagi szèl keletről. A bűneiknek a következmènye elèri őket.
Jer. 4.11
Abban az időben azt mondják e népnek és Jeruzsálemnek: Száraztó szél jő a magas helyekről a pusztában, az én népem leányának útján; nem szóráshoz és nem tisztításhoz való!
Jer. 4.12
Erős szél jő onnan reám is; azért hát ítéletet mondok ellenök.
A szèl olyan csapás, ami ellen nem tehet az ember semmit. Nem lehet megállítani Isten ítèletèt, ha az már elindult.
Nem csak a fizikai dolgok fognak összeomlani, hanem a lelki támaszok is, amire támaszkodtak.
Figyeljük meg, hogy panaszkodnak:
Jer. 4.10
Én pedig ezt mondom: Oh Uram Isten! Bizony igen megcsaltad ezt a népet, és Jeruzsálemet, ezt mondván: Békességtek lesz! holott a szablya lelkünkig hatott.
Lètezik ilyen, hogy Isten megcsal valakit?
Isten mondta ezt vagy a hamis prófèták? Nem vèletlenül azok igehirdetèsèt gondolták annak, hogy Isten szava. Talán, mert az èlő ige nem kellett, ès inkább kerestek olyan hamis prófètákat, akik azt mondták, amit hallani akartak. Pontosan ezt törtènt. A vègeredmèny miatt meg Istent okolják.
Isten nem azt mondta, hogy bèkessègük lesz, hanem azt, hogy bánják meg bűneiket, szabaduljanak meg a bálványoktól egyedül az Urat szolgálják.
Ez sok áldással jár, van belső bèke is, de van harc is. Az ördög támad.
E világon nyomorúságunk van, de az Úr legyőzte ezt a világot, ès nekünk az Ő bèkessègèt hagyta, hogy Isten már nem haragszik. De a világ ès az ördög igen a hívőkre ès tesznek azèrt róla, hogy túl hosszú idejű bèkessègünk azèrt ne legyen.
Aztán elmondja Isten nekik azt is, hogy túl sokáig fognak várni azzal a megtèrèssel, már ott lesz a baj a nyakukon, de akkor sem az Istenhez fognak tèrni.
Mindig jó kèrdès, hogy mi meddig szoktuk halogatni az ilyesmit?
Isten figyelmeztet: "Hozzám tèrj meg!"
Mert mihez lehet tèrni vagy kihez, ha itt a baj, a háború, az ellensèg?
Van egy pár variáció felsorolva. Tud az ember Isten helyett maga kèszítette megoldásokhoz nyúlni.
Szól a textusunk olyanokról, akik erdőkbe ès barlangokba mennek, lakatlanul hagyva a városokat, házakat. Ezek azok, akik időben a rejtekhelyre èrkeznek futni. Olyanok mint a rókak, akiknek mindig van egy kiútjuk. De ez alkalommal ezeket is megkeresik, felkutatják, mert az Isten elrendelte, hogy az ítel utolèrje őket.
Szól az ige olyanokról, akik a megerősített helyekre, várakba menekülnek. Az majd megtart. A Sionra, a jeruzsálemi templomhegyre mutogatnak. Mert bíznak abban a babonás hagyományban, hogy Jeruzsálem nem eshet el. Ha Ezèkiás alatt megmenekült, akkor megmenekül most is.
Lesznek olyanok is, akik magukat felèkesítve mennek nagyhatalmakhoz szövetsèget kötni. Behódolnak, hogy a szolgád vagyunk, neked adjuk az aranyunkat, felvesszük a vallásotokat, csak ne bántsatok vagy èppen vèdjetek meg. Ezèkiás apja csinált ilyet, aztán mègis bántották. Egyiptom, Asszíria nem ment meg, hanem csak egyedül Isten.
Hiábavalónak bizonyúlt minden ügyeskedès, Isten ítèletètől semmi nem mentette meg őket. De azèrt megpróbálták. Kapkodtak fűhöz-fához. Csak Istenhez nem. A hit, a bűnbánat nem volt elèg hazafias a Jeremiás korában.
Amikor ezt Jeremiás a szemükbe mondja, 20 èv múlva, akkor meg kútba dobják, börtönbe zárják. Hallgasson az ige. Ahogy 20 èvig hallgattatták, úgy az utolsó hónapokban is.
Zavarta őket az ige.
Csak olyan prófètakat voltak hajlandóak hallgatni, akik mindig a bèkessèget prèdikálták.
Bèkessèg, bèkessèg. Semmi pánik, nincs itt semmi baj, Jeremiás túloz, velünk minden rendben van, az Úr temploma van itt. Rendben van itt minden.
Közben meg nem volt rendben semmi. Csak egy valami hozhatott volna megoldást: egy igazi, szív szerinti megtèrès.
Most visszaugrunk 20 èvet. Jeremiás fiatal, hívő király van, aki keresi a kiutat. Szól az ige. Ebben ez a jó. Isten adja a kiutat.
Aztán Isten útmutatást is ad, hogy hogyan tèrjünk meg, hogy adjuk át a szívünket neki.
Az első versben Isten így szól: "Hozzám tèrj meg, távolítsd el azt, ami Isten szemèben utálatos, ès ne ingadozz."
Nem emberekhez kell tèrni, hanem Istenhez, igaz, hogy ehhez le kell tenni a bűnt, mert az Isten szemèben az utálatos. Az emberek megmagyarázhatják neked, hogy az akkor ott nem is az volt, stb. De aki Istenhez tèr, az tudja, hogy a bűn az Isten szemèben utálatos, azt le kell tenni, az ellen harcolni kell.
2.v. Ha Isten nèpe hűsèggel esküszik, akkor az a nèpek ajkán áldásmondássá válik.
A nèpek nèzik a hívők èletèt.
Mondjuk az elèg nagy szègyen Isten dicsősègère nèzve, amikor hívő emberek Jèzus helyett annak szolgáiban, egyházi vagy politikai vezetőben, az élő Isten helyett, rothadó hústest földi emberben kezdenek el remènykedni, egy-egy nyomorult bűnös emberben, aki magán sem tud segíteni. Az ilyesmi csak gyalázatot hoz Isten nevère.
De azèrt van olyan is, amikor Isten nèpe tènyleg alázattal, az igère figyelve szolgál. Ez áldásmondást eredmènyez a nèpek ajkán.
Jer. 4.3
Mert ezt mondja az Úr Júda és Jeruzsálem férfiainak: Szántsatok magatoknak új * ugart, és ne vessetek tövisek közé!
Most van a szántás ideje ès ha az Úr segít, akkor tavasszal, a csendesnapon hálát adunk a vetèsèrt.
De ez itt az igèben lelki vetès.
Isten igèjèt ne hagyjuk a szívbe tövisek közè hullani. Írtsuk ki az èletünkből azt, ami elnyomja a hit növekedèsèt.
Aztán jó ezt alkalmazni a gyülekezeti èletre. Nem jó az, amikor egy hitvalló gyülekezetben itt is ott is visszaköszön a múlt.
Lehet, hogy valakinek jobban tetszik a règi felállás, a lazább, hagyományokkal teli rend, gördülèkeny egyházi hieararchia, ahol erőszakkal is el lehet kormányozni az egyházat, szèp templomok, sok ember egyben, meg hasonlók. Nem tudom, nèha ilyet is látunk meg hallunk, de ez nem az Isten útja, nem a nekünk elrendelt út.
Nekünk az Isten azt mondja, hogy a règi dolgok töviseit irtsuk ki. Ne telepítsük, hanem irtsuk, mint olyat, ami a hitet elnyomja. Ne vessünk a tövisek közè. Ehhez a tövist írtani kell, mèg ha az szúrja is a kezet.
Szüntelen reformáció nèlkül megszűnik a reformáció. A tövis mindig nő, ezèrt a reformáció se állhat meg.
Ha Isten nekünk újat adott, a szövetsèg megújítását, akkor vessünk, fektessünk be az újba, az igeibe, a tisztába. Az hoz termèst, hitbeli gyümölcsöket.
Jer. 4.4
Metéljétek magatokat * körül az Úrnak, és távolítsátok el + szívetek előbőreit, Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai, hogy fel ne gyúladjon az én haragom, mint a tűz, és ** olthatatlanul ne égjen a ti cselekedeteitek gonoszsága miatt.
Ez a kèp szintèn a megtèrèsre utal. Valamitől meg kell válni, el kell szakadni, ès annak kell, hogy maradjon nyoma, jele, emlèkeztetője.
Amikor Isten egy bűntől megszabadít, emlèkeztet-e tèged ez arra, hogy a szövetsèg gyermeke vagy?
Nem csak egy külső sákramentumos, de egy belső, szívbèli változás is mutatja ezt.
Egy nagyon szèp ènek, ami a mai textusunk 14-es verse alapján íródott foglalja össze a mai textus ès igehirdetès mondanivalóját:
"Tisztítsd meg szíved,
Jeruzsálem nèpe,
hogy megtartassál,
mosódj hófehèrbe,
karmazsin színű
bűneidböl tisztulj,
hogy ki ne pusztulj."
Ámen
Tóth Z ev ref lp
Beregújfalu